Az anyám egyedi módon oldotta meg a gondjait, elfelejtette őket. Ezt tette aNess-szel is, az út szélén hagyta.
(Részlet a filmből)
Sokszor megdöbben az ember, amikor a gyermekek elleni erőszakról néz vagy olvas híradások. Számtalan kérdés merül fel ilyenkor, és kielégítő válaszok nem mindig jönnek, csak az értetlenség: Vajon mi vezetett el eddig, hogy ezek az események megtörténjenek …?
Mit tehet egy gyerek, amikor a családjában sérelem éri? Mi motiválja a szülőt, aki a fegyelmezésben, nevelésben csak a fenyítést találja célravezetőnek? Mit tehet egy anya, aki önhibáján kívül egyedül marad, és egy új kapcsolatban két tűz között kell vergődnie? A gyermeke és a választott férfi között. Hogyan lehet megküzdeni az előítéletekkel és az elvárásokkal?
Tobias Wolff önéletrajzi ihletésű regényéből készült az Ez a fiúk sorsa/This Boy’s Life – amerikai filmdráma 1993 – című film, ami sok tekintetben megadja a válaszokat a feltett kérdésekre. Saját példáján keresztül az egyedülálló nők akkori helyzetét és lehetőségeit is bemutatja a film, illetve kamaszkori életét a maga viharaival, útkitöréseivel együtt.
Tobias Jonathan Ansell Wolff amerikai író.
– Nem én törtem be azokat az ablakokat.
– Hagyjuk ezt!
– Kösz szépen, jó, hogy nekik hiszel.
– Ha, egy kicsit is szeretsz, akkor most befogod a szád!
– Kicsit is szerettél volna, akkor nem váltál volna el apától.
Azért nem gondoltam komolyan, tudtam, hogy ez nem igaz. Apám már jóval a szakítás előtt a maga útját járta s magával vitte a bátyámat, Gregorit is, ezért néha hibáztatnom kellett valakit és anyám mindig kéznél volt.
(Részlet a filmből)
A 13 éves Tobias Wolff apa nélkül nőtt fel, s most, hogy iskolába megy, édesanyja, Caroline elérkezettnek látja az időt, hogy fiának nevelőapát, magának férjet szerezzen. Nehezen kezelhető volt, kirúgták a gimnáziumból. Hozzámegy Dwighthoz, a középkorú munkásemberhez, ám kiderül, hogy rosszul választott, mert a mostohaapa kegyetlenül bánik Tobiasszal, üti, veri őt. A Sziklás-hegység közepén rejtett jelentéktelen kisváros (értsd: falu) Concrete nem éppen a legjobb hely egy házasságba menekülő, kiszámíthatatlan férjének kiszolgáltatott nő számára. A fiú csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.
A képsorokat nézve ott érezhetjük magunkat az ’50 es évek csóró amerikai környezetében. A remek forgatókönyv mellett a hitelesen megteremtett atmoszféra, az édesanya és a fia közötti, olykor édes-keserű, de mégis szeretetteljes kapcsolat adja meg a film lelket melengető kedvességét. A film középpontja mégis az a 19 éves fiú, aki kezdő színészként, pár évvel a világhírnév előtt egymaga elviszi a történetet. Kimondhatatlanul sok arcát és a természetességét viszi a vászonra. Méltó partnere az addigra már 50 éves és kétszeres Oscar-díjas Robert de Nirónak. Az ő neve Leonardo diCaprio.
Leonardo Dicaprio életrajza
Szinte belefelejtkezünk a játékába, a fiú reménységébe, várakozásába. Azonban hamar ott vannak az első csalódások, amelyek a tettlegességig durvulnak el. A film érdekessége az is, hogy az ütlegelős jelenetek valódiak voltak, mert Robert nem igazán kedvelte a fiatal színészt. Érdemes elgondolkodnunk Dwight kicsinyes középszerűségén is, aki a maga megteremtett kis világában a király. Jól érzi magát ebben a közegben, és élvezi látszólagos hatalmát, a maga szabta tekintélyét pedig semmi áron nem akarja elveszíteni. Látszólagos feloldás az, hogy a saját gyermekeivel sem sokkal különb a viselkedése, mint a mostohafiával, igaz, nekik valamivel több engedményt tesz.
Robert de Niro gesztusai, arcjátéka kifejezi az általa megformált karakter szűklátókörűségét, de pökhendi durvaságát is. Élvezi, hogy kiélheti minden gonoszságát Tobiason, kiváltképpen nem tetszik neki, hogy a fiú kifigurázta, remekül utánozva őt. Ez elindítója a kapcsolatuk megromlásának, ami a végletekig fejlődik ki. Ezt egy ideig az anya sem veszi észre. Érdekes motívum, hogy Robert tizenéves korában jó ideig hanyagolta az iskolát, és helyette egy bandával csavargott az utcákon, de amikor betöltötte a tizenhatot, megjött az esze, és a semmittevés helyett újfent színpadra lépett.
Robert De Niro életrajz
Caroline is megtanulja, mi a szenvedés, de már belefárad az örökös vándorlásba. Természetéből adódóan megpróbálja mindennek a jó oldalát nézni, a végtelenségig tűrni, megpróbálja az élet apró kis örömeit élvezni. Úgy érzi, már nincs ereje a változtatáshoz, de ez csak ideig-óráig megy. Egy mindennapi életet bemutató, tanulságos, gondolatokat ébresztő film az újrakezdés nehézségeiről, kiszolgáltatottságról, szeretetlenségről és szeretetről.
A film itt megtekinthető
ILONA ART HUNGARY 