Az emberi tehetség minden fajtájának, akárcsak a fáknak, van saját jellege s megvannak a határai.
(Francois de La Rochefoucauld)
Életem során nagyon sok tehetséges emberrel találkoztam. Volt, aki még tudatában sem volt a tehetségének, nem ismerte fel. Jelleme pedig nem tette lehetővé, hogy kibontakoztassa azt. Nem volt mellettük olyan inspiráló ember, aki rámutatott volna, és megerősítette volna őket. Kár a sok elkallódott, elveszett tehetséges emberért. Sok esetben lehetőség sincsen a kibontakozásra, mert falak, korlátok vehetnek körül bennünket.
Az internet világa sok olyan lehetőséget ad a mai kor emberének, ami régebben nem volt, vagy éppen másképpen működött. Így a lehetőségek is megváltoztak, és sok tehetséges ember meg tudja mutatni a „világnak” mindazt, ami ott szunnyadt benne. Ezeket a lehetőségeket azonban nem csak felismerni kell, hanem élni is vele, és mások számára utat mutatni.
A Publio Kiadó azért jött létre, hogy mindenki számára megnyissa a szerzővé válás útját. Támogatást nyújt abban, hogy bárki létrehozza elektronikus könyveit, széles ismertségre, méltányos szerzői honoráriumra tegyen szert.
Alcser Norbert, a Publio Kiadó ügyvezetője ilyen személyiség. Lehetőséget ad a tehetséges emberek műveinek megismerésére az olvasók, a nagyközönség számára.
“A könyvkiadást nem a becsődülő nagyobb kiadók és könyvértékesítők fogják tönkretenni, hanem a több mint ötven éve változatlan üzleti modell, és az ehhez való görcsös ragaszkodás.”
(Alcser Norbert)
Kedves Norbert! Szeretettel köszöntelek a Montázs Magazinban! Hogyan indult a pályád, miként jutottál el 2011-ig, amikor megalapítottátok Magyarország első self-publishing szolgáltató kiadóját, a Publiót?
2010-ben az elsők között vettem meg Angliában az első iPademet, amit hazahozván azonnal olyan szemmel kezdtem tanulmányozni, hogy miként lehet gyorsan és hatékonyan digitális újságot létrehozni és árusítani. Az akkori munkahelyem kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy kísérletezzünk. Ennek köszönhetően létrehoztuk Magyarország első digitális iPad-magazinját, ami az ELTE Bölcsészkar, az Alumni újsága, a Trefort Kert volt. Ezt sorra követték a további kísérletezések: Autótechnikai magazin, Trend magazin stb.
Az értékesítés persze nem hozta meg a várt eredményt, de mire is számítottunk, mikor Magyarországon még nem volt kapható az iPad. Bármennyire is nagyszerű dolgot hoztunk össze, sajnos nem volt megfelelő platform, amin olvashattak volna az emberek. A digitális magazinokat ADOBE rendszer alatt készítettük elsősorban az Indesign segítségével, és miközben ezt tanulmányoztuk, rájöttünk, hogy milyen gyorsan lehetne a tördelést automatizálni. Kétnapos programozással elkészítettünk egy kezdetleges scriptet, amit egy megfelelően előkészített txt fájlon lefuttatva az előállítja számunkra a könyv nyomdailag tördelt változatát.
Innen csak egy lépés volt az e-könyv. Azonnal láttuk, hogy ebben nagy lehetőség van: a könyvek nemcsak gyorsan, hanem költséghatékonyan is készülhetnek. Ekkor elkezdtük nagyüzemben gyártani őket. Elsősorban persze klasszikusokat. (Ingyen volt és nem kellett senkivel megállapodni.) Érdekesség, hogy ezek a könyvek tulajdonképpen telepíthető applikációk voltak. A lényeg az volt, hogy sikerült szép, animációkban gazdag e-könyvet készíteni. De mivel itt applikációkról beszélünk, hiányzott egy megfelelő piactér, ahol értékesíthetnénk, vagy legalábbis összefoghatnánk a megvásárolható könyveket. Az Apple App Store nem ez volt, és akkor még nem volt itthon elérhető az Apple Book Store. Ekkor megkerestem Kerekes Pált, aki a Könyvkonnektor blogot, az egyik vezető internetes oldalt írta az e-könyvekről.
A találkozóra a balatoni nyaralójában került sor, ahol bemutattam a programot, és felvázoltam, milyen üzleti céllal kívánjuk a könyveket elkészíteni. Fogalmam nem volt arról, hogy amit kitaláltam, az tulajdonképpen a self-publishing hazai megfelelője.
Közben az akkori cégemnél megszűnt a munkaviszonyom, és a részleg elég komoly átszervezés alá is került. Így ez a projekt ment a „levesbe”. Mondhatni kezdhettünk mindent elölről, bár még tulajdonképpen semmink nem volt.
A Publio Kiadó alapítói: dr. Kerekes Pál, Dombi Gábor, Alcser Norbert
Az nagyon gyorsan világossá vált, hogy a régi munkahelyem kihátrálása után Kerekes Palival ketten elindítjuk a projektet, és a feladatokat is szinte automatikusan elosztottuk egymás között. Míg Pali a könyvészetet és a tudományos oldalt képviselte, addig én az informatika és a napi ügyek intézésében voltam a cég (bár még nem volt semmi cégünk) segítségére. Természetesen világossá vált számunkra az is, hogy be kell vonnunk egy, a publikálás és az újságírás terén tapasztalt szakembert. Ő lett Dombi Gábor, aki több újság szerkesztőségében megfordult, és közreműködött a nol.hu elindításában is.
Az első közös találkozóra 2011 szeptemberében (három héttel a balatoni találkozó után) a budaörsi bevezetőnél található OMV kút kávézójában került sor. Körülbelül három-négy órát beszélgettünk, és a főbb célokat már ekkor meghatároztuk:
– Létrehozzuk Magyarország első, angolszász mintára működő self-publishing kiadóját.
– Lehetőleg október közepén elindítjuk a szolgáltatást, és csinálunk egy tesztidőszakot.
– Kizárólag e-könyvekben történik a kiadás.
– Ha bevétel lesz, akkor Pali cége biztosítja a céges környezetet az első hónapokban.
A kiadó neve: Publio (A történet hitelességéhez hozzátartozik, hogy a név nem a benzinkúton, hanem egy héttel később Győrben, a konyhámban született meg.)
Az indulás
Az anyagi lehetőségeink minimálisak voltak. A honlap első verzióját saját magam raktam össze egy WordPress motorral. Még ha kézi besegítéssel is, de a főbb funkciók majdhogynem működtek. Volt minden regisztrált szerzőnek saját profilja, eladási adata, volt könyvfeltöltési lehetőség, működő könyváruházunk stb. Azonban egy dologgal nem rendelkeztünk. Ez az e-könyv-konverter volt. Persze rengeteg konvertáló program volt már akkor is, de nekünk nem erre volt szükségünk. A feladat az volt, hogy a feltöltött kéziratból automatikusan készüljön el még a szerveren az epub, a beleolvasó és a mobi vagy prc fájl. És természetesen rögtön jelenjen meg, és váljon vásárolhatóvá a könyváruházunkban.
Feladtunk egy hirdetést, amire három csapat jelentkezett. Aztán ahogy ez lenni szokott, csak egy maradt, mert vagy meggondolták magukat, vagy mégsem tudták megcsinálni úgy, ahogy arra nekünk szükségünk lett volna. Így sikerült megállapodnunk egy erdélyi csapattal, velük a mai napig együtt dolgozunk. A munka gyorsan haladt, és 2011. október 30-án elindult a Publio, Magyarország első selfpublishing portálja.
Mit is jelent a self-publishing? Self-publishing vagy szerzői könyvkiadás?
E két fogalom gyakran összekeveredik –sajnos mi magunk is szinonimaként használjuk –, bár főleg a könnyebb megértés miatt. Az alábbi módon határozzuk meg a különbséget:
Self-publishing: a könyvkiadás teljes folyamata online, egy arra alkalmas weboldal és szolgáltató közreműködésével. A kiadás költségeit a szerző állja, de a rendszerek bizonyos keretek között lehetőséget biztosítanak az ingyenes könyvkiadásra is.
Szerzői kiadás: a kiadás a szerző aktív közreműködésével és anyagi hozzájárulásával történik, akár kiadói szolgáltatói partner bevonásával. Itt nem csak online együttműködésről beszélünk.
Volt sok akadály, nehézség a Publio Kiadó létrehozásában?
Elképzelésünk nem volt, mire számíthatunk. Több problémával néztünk szembe, és nem volt semmi tapasztalatunk. 2011-ben Magyarországon az e-könyv nagyon gyerekcipőben járt, és talán a legkomolyabb kérdés számunkra az volt, hogy miként fogadják majd a szerzők a személyes találkozó nélküli könyvkiadást. Persze a kérdések azonnal jöttek az íróktól:
Hogyan fogunk tudni szerződni?
De én így nem tudom aláírni a szerződést, postázzam el?
Tényleg töltsem fel a könyvet?
Hol lehet majd megvenni?
Ez tényleg ingyenes?
Mi az, hogy e-könyv?
Ennek ellenére pár nappal az indulás után megérkeztek az első könyvek, és az első tíz napban 30 darab könyvet töltöttek fel, ma pedig már jóval túlléptük az 1500-at. A címeink folyamatosan gyarapodtak és pillanatok alatt eljött a cégalapítás ideje: 2011. december 28-án megalakult a Publio Kiadó Kft.
Milyen sikerek valósultak meg azóta?
Oravecz Nóra „Tejszínhab nélkül. Nem csak szingliknek” című kisregénye vezette a Bookline Top 10 e-könyv lajstromát. (2013. március)
Havas Henrik sikeres társadalmi riportjai kiadására a Publio Kiadót választotta. A Méhkirálynő minden ismert és használt e-könyv formátumban elérhető a Publio-n. Megjelent még az iTunes-ban is. A Publio az Apple iBookStore közvetlen szerződött ügyfele, így a könyvei azonnal a nemzetközi portálon is elérhetők.
Az 57. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron a magyar programban bemutatkozott a Publio Kiadó is. Az e-könyves, a self-publishing hazai meghonosítása után a könyv-önmenedzselési rendszerét a környező országokra is kiterjesztettük. Bemutattuk a Publio a független kiadásra kiépített portáljának többnyelvű változatát. Az iTunes Apple-könyváruház szervezőiként is várjuk az érdeklődést. A Publio egyedi szerződéssel töltheti fel a könyveket ebbe a globális könyvkereskedésbe, már több hazai partner-kiadó számára is végzi ezt a szolgáltatást.
Milyen lehetőségei vannak a szerzői kiadást választó írónak?
A Publio Kiadó büszke arra, hogy felkarolhatja azokat az írókat, akik a szerzői kiadást választják a klasszikus, mára sántikáló kiadói rendszer helyett. Íróink igen sokfélék, ahogyan az általunk kiadott könyvek műfaja is. Mi nem különböztetjük meg az elsőkönyves írókat a tapasztalt szerzőtársakkal szemben. Egyetlen dolog érdekel bennünket, az pedig nem más, mint az írás célja, az, hogy a szerző miként vélekedik magáról, a könyvéről és mit szeretne elérni vele a jövőben. Könyvének kiadását kizárólag honlapunkon keresztül teheti meg, melyet e-könyvként és nyomtatott könyvként is publikálunk. A kiadás ingyenes. Fizetős csomagjainkat csak abban az esetben kell igénybe vennie, ha segítséget kér könyvének előkészítésében.
Milyen platformokon érhető el a kiadó, ahol segítséget kaphatnak a szerzők?
Minden információt megtalálhatnak az érdeklők a Publio oldalán.
A Facebookon megtalálható ITT és ITT.
Köszönöm szépen a beszélgetést, kedves Norbert!
ODAVÁGUNK A KÖNYVPIACNAK címmel jelent meg Alcser Norbert könyve, amely átfogó segítséget ad a szerzőknek. A kötetbemutatóval az ország több városában is találkozhatunk. Előadásában hallhatunk a könyvkiadásról, a könyvpiac jelenlegi helyzetéről, az olvasási szokásokról is.
Ajánlom minden leendő szerzőnek. Merjünk írni, próbáljuk meg, hiszen az a sok szép gondolat, történet, ami lehet, hogy csak az íróasztal mélyén hever, üzenetet is hordozhat elkövetkezendő nemzedékünknek.
Az Olvasás Éjszakája 2015 – A szerzői kiadás és az e-könyvek világa – ekulturaTV Alcser Norbert
Lakatos Ilona
ILONA ART HUNGARY 